Sejtbiológia Kutató Laboratórium
D típusú ciklinek szerepének vizsgálata a keratinocita sejtciklus szabályozásában. (Dr. Belső Nóra, Polyánka Hilda, Kohajda Mónika, Dr. Széll Márta, Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna)
A sejtciklust szabályozó ciklinek között egyedül a D típusúak azok, melyeknek különböző izotípusai ismertek. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a keratinocita sejtnyugalmi állapotából a sejtciklusba való indukcióját erős alpha5 integrin kifejeződés előzi meg. Ez alapján feltételezhető, hogy az α5 integrin részt vesz a keratinocita proliferáció szabályozásában. Vizsgálatainkkal arra keresünk választ, vajon a D típusú ciklinek a keratinocita különböző sejtciklus fázisaiban (G0-G1/S illetve G1/S tranzit) és a pikkelysömörös tünetes, tünetmentes és egészséges epidermiszben különbözőképpen fejeződnek e ki, illetve arra, hogy az alpha5 integrin szabályozza-e a D típusú ciklinek kifejeződését.
Az α5 integrin szerepének vizsgálata keratinocitákban. (Dr. Belső Nóra, Polyánka Hilda, Kusz Erzsébet, Dr. Szabó Kornélia, Dr. Széll Márta, Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna)
Ismert, hogy pikkelysömörös epidermiszben az α5 integrin és KGF szintje emelkedett. Jelen vizsgálatainkkal arra keresünk választ,hogy a KGF szabályozza-e az α5 integrin promoter aktivitását keratinocitákban. Vizsgáljuk az α5 integrin promoter-luciferáz riporter gén konstrukcióval tranziensen transzfektált, illetve az α5 integrin promoter-luciferáz riporter gén-pSUPER.puro konstrukcióval stabilan transzfektált szinkronizált HaCaT keratinocitákban a promoter aktivitás változását KGF kezelés hatására.
Ex vivo technika kidolgozása a bőr életképességének megőrzésére. (Polyánka Hilda, Dr. Kenderessy-Szabó Anna, Dr. Kemény Lajos)
Irodalomból ismert adat, hogy az ex vivo körülmények között tartott bőr három nap alatt elveszti a jellemző szerkezeti tulajdonságait. Az epidermis elválik a dermistől, majd az epidermis szerkezete teljesen fellazul, elpusztul. Az ilyen kultúrák nem alkalmasak különböző anyagok bőrön való penetrálásának, illetve egyéb hatásának vizsgálatára. Ezért dolgozunk ki egy hosszabb ideig szerkezetét megtartani képes ex vivo modellt. A bőrt munkacsoportunk által tervezett speciális edényben tartjuk, steril körülmények között. Előkísérleteink eredményei azt mutatják, hogy ilyen speciális körülmények között 7 napig megtartja szerkezetét a bőr, és így alkalmas lehet különböző anyagok hatásának vizsgálatára.
Autológ transzplantációhoz keratinocita és fibroblaszt tenyésztés technikájának kidolgozása. (Dr. Kenderessy-Szabó Anna, Dr. Szabad Gábor, Dr. Kemény Lajos)
A hámhiányt okozó betegségek modern terápiája közé tartozik az autológ tenyésztett epidermális sejtekkel történő transzplantáció. Ennek támogatására dolgozunk ki abszolút autológ, állati adalékoktól mentes, proliferációt elősegítő autológ faktorokat tartalmazó sejttenyésztési eljárásokat.
Melanociták proliferációjának és pigmentképzésének vizsgálata új összetételű, kémiai mitogénektől mentes tápfolyadékban. (Kormos Bernadett, Dr. Kenderessy-Szabó Anna, Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna)
Humán epidermális melanociták tenyésztéséhez korábban tumor promotereket és cAMP-indukáló anyagokat (pl. kolera-toxin) alkalmaztak, azonban az ily módon tenyésztett sejtek tulajdonságai nem hasonlíthatók az in vivo sejtekéhez, ezért sem kutatási, sem terápiás célra nem célszerű az alkalmazásuk. Egyre több új összetételű tápfolyadékot fejlesztettek ki az elmúlt évek során, amelyek kémiai mitogénektől mentesek. Munkacsoportunk megalkotott egy olyan új tenyésztőfolyadékot, amelyben a melanociták gyorsabb proliferációra képesek és hosszú ideig nőnek.
1. Kémiai és fiziológiás mitogének melanocita proliferációra gyakorolt hatásának vizsgálata
2. Citokinek, extracelluláris fehérjék, növekedési faktorok hatása a melanociták proliferációjára
3. UVB besugárzás és kémiai mitogének hatása a melanociták pigmentképzésére
4. Epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) kimutatása normál humán melanocitákon
5. Tirozináz mRNS expressziójának vizsgálata UVB és citokin-kezelések hatására
6. EGFR génexpresszió vizsgálata
7. Melanociták szinkronizációs képességének vizsgálata
8. Sejtciklus-analízis
9. D-típusú ciklinek gén- ill. fehérje-expressziós vizsgálata melanocitákban
A T sejt aktiváció szabályozása szuppresszor T sejtekkel és UVB fénnyel psoriasisban ( Dr. Gyulai Rolland, Dr. Bata Zsuzsanna, Kis Kornélia, Prihoda Judit, Varga Beatrix)
Az úgynevezett regulátoros T sejtek elősegítik az immunválasz szabályszerű lecsengését - hiányuk vagy nem megfelelő működésük kísérletes állatmodellekben autoimmun kórképek kialakulásához vezet. A pikkelysömor (psoriasis) egy gyakori, a népesség mintegy 2 százalékát érintő autoimmun bőrbetegség. A kórkép hátterében a CD4+ és CD8+ T sejtek epidermisbe történő kóros beáramlása, aktiválódása, illetve a hámsejtek túlzott proliferációja áll. Korábbi vizsgálataink igazolták, hogy a CD4+CD25+ regulátoros T sejtek psoriasisban nem képesek a CD4+ T sejtek aktivációjának és proliferációjának megfelelő gátlására, és így szerepet játszhatnak a betegség patogenezisében. Jelen vizsgálataink célja a korábbi kutatások kiterjesztése a psoriasisos CD8+ T sejt populációra, valamint a pikkelysömör kezelésében is gyakran alkalmazott ultraibolya (UV) fény regulátoros T sejtekre kifejtett hatásainak tanulmányozása.
Allergiát kiváltó élelmiszer adalékok vizsgálata. (Dr. Kenderessy-Szabó Anna)
Az ételadalékok kismolekulájú kémiai szerek, amelyekre elsősorban pszeudoallergia kiváltása jellemző. Az irodalomból ismert tény azonban, hogy elsősorban az azofestékek valódi allergiát is okozhatnak. Ezek a mesterséges színezékek – az élelmiszerek többségén kívül – számos gyógyszerben is előfordulnak.
Olyan betegeket vizsgálunk, akiknél a tünetek hátterében gyógyszer – illetve ételallergiát feltételeztünk. Vizsgálatainkat limfocita transzformációs teszttel végezzük, Tartrazine (E102), Benzoesav (E210), Gumiarabikum (E414), Quinoline yellow (E104), Sunset yellow (E110) és Salicylsav irányában.
Adataink arra hívják fel a figyelmet, hogy az ételadalékok valódi allergiát is okozhatnak, ezért étel- és gyógyszerallergiás anamnézis esetében gondolni kell az adalékokra is, mint a tüneteket kiváltó okra.
Molekuláris Biológiai Laboratórium
A neuropeptidek szerepe a bőr fiziológiás működésében és a gyulladással járó kórképekben. (Dr. Dallos Attila, Dr. Husz Sándor, Dr. Kiss Mária)
Köztudott, hogy a bőrben lévő keratinociták az immunológiai folyamatok aktív résztvevői, így régóta ismert, hogy immunmodulátor fehérjéket termelnek. Vizsgálataink célja a bőrben lévő idegvégződésekből felszabaduló neuropeptidek (substance P, calcitonin gene-related peptid, vasoactiv intestinális polipeptid, galanin) a keratinociták immunológiai és sejtnövekedést szabályzó működésére gyakorolt hatásainak vizsgálata . Tanulmányozzuk a fenti neuropeptidek hatását a keratinociták IL-1α, IL-8, TNF-α mRNS és fehérje kifejeződésére. Továbbá vizsgáljuk a keratinociták idegnövekedési faktor (NGF) és az NGF-precursor (pro-NGF) termelésének változásait a különböző neuropeptidek hatására. Eredményeink közelebb vihetnek a neuropeptidek szerepének tisztázásához a bőr gyulladásos folyamataiban és a sebgyógyulás folyamán az idegi regenerációban.
Galanin neuropeptid receptorok kimutatása tenyésztett humán keratinocitákon és humán bőrben. (Dr. Dallos Attila, Dr. Kiss Mária, Dr. Husz Sándor)
A galanin (GAL) biológiailag aktív neuropeptid, amely általánosan kifejeződik a központi és a perifériás idegrendszerben. A GAL változatos hatásait három különböző galanin receptoron (GALR1, GALR2 és GALR3) keresztül fejti ki, melyek G proteinhez kapcsolódó transzmembrán fehérjék, különböző sejten belüli jelátviteli utakkal. Bár a GAL receptorok nélkülözhetetlenek a biológiai hatáshoz, kifejeződésüket tenyésztett humán keratinocitákon és normál humán bőrben még nem vizsgálták. Munkán célja, hogy vizsgáljuk a különböző GAL receptorok mRNS és protein kifejeződését tenyésztett humán keratinocitákon. Kvantitatív Real-Time PCR technikával a három GAL receptor közül csak a GALR2 mRNS volt demonstrálható normal keratinocitákon. A PCR termék közvetlen szekvenálása bizonyította a GALR2 mRNS jelenlétét. Ezt követően tanulmányoztuk a GALR2 fehérje megjelenését a sejteken poliklonális anti-GALR2 ellenanyagot alkalmazva. A normál keratinociták specifikus immunhisztológiai festődést mutattak, a sejtfelszínhez közeli erős intenzitással. Eredményeink szerint a GALR2 nagy intenzitással fejeződik ki normál bőrben az epidermisz bazális sejtrétegében, valamint a szőrtüszők közelében. A GALR2 bizonyíthatóan funkcionális receptor, mert GAL (10-8 M) kezelt keratinocitákon átmeneti, intracelluláris, szabad Ca2+ emelkedést mutattunk ki, amely a protein kináz C jelátviteli út aktiválódására utal. További vizsgálatokat tervezünk a GAL biológiai hatásainak tisztázására és a GALR2 előfordulására vonatkozóan különböző bőrbetegségekben.
Keringő autoantitestek egy adhéziós molekulával (α6 integrin) szemben bullosus pemphigoidban. (Dr. Perényi Ádám, Golenár Tünde, Dr. Kiss Mária, Dr. Husz Sándor)
A bullosus pemphigoid a szubepidermális autoimmun hólyagos betegségek heterogén csoportja, amelyben keringő autoantitestek mutathatók ki a 230 kDa hemidezmoszomális citoplazmatikus plakk protein és a 180 kDa transzmembrán protein ellen. Az α6β4 heterodimer az adhéziós receptor integrin családjához tartozik, amely kapcsolatot teremt a bazális keratinociták és az extracelluláris mátrix között. Az α6 integrin ellenes antitesteknek patogenetikai szerepük van a ritka nyálkahártya pemphigoidban a hólyagok kialakulásában. Célunk annak felderítése volt, hogy vajon az α6 integrin ellenes autoantitestek kimutathatók-e a klasszikus bullosus pemphigoidban. A vizsgálathoz 30 bullosus pemphigoidban, 10 pemphigus vulgarisban szenvedő beteg és 20 kontroll egyén szérumát használtuk. Antigénként az α6 integrin molekula négyféle antigenikus epitópjának biotechnológiai úton előállított fúziós-rekombináns változata szerepelt, az antitestek kimutatására az ELISA technikát használtuk. Megállapítottuk, hogy az igazoltan bullosus pemphigoidban szenvedő betegek 52%-a legalább az egyik α6 integrin epitóppal pozitiv reakciót adott, egészséges egyénekben és pemphigus vulgarisban szenvedő betegekben keringő antitesteket kimutatni nem tudtunk. Ezek alapján feltételezzük, hogy a klasszikus bullosus pemphigoidban az α6 integrin ellenes autoantitestek megjelenése másodlagos immunológiai folyamat, az un. "epitope spreading" következménye. Az sem zárható ki, hogy az esetek egy részében a hólyagok kialakításában az α6 integrin ellenes autoantitesteknek patogenetikai szerepük lehet. A jövőben szeretnénk növelni a vizsgálatba bevont betegek számát és detektálni, valamint jellemezni a betegekben előforduló α6 integrin specifikus limfocitákat.
A vénás elégtelenség talaján kialakuló lábszárfekély hátterében álló elhúzódó sebgyógyulás genetikai hátterének vizsgálata. (Dr. Nagy Nikoletta, Dr. Szabad Gábor, Dr. Szolnoky Győző, Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, Prof. Dr. Dobozy Attila, Prof. Dr. Kemény Lajos, Dr. Széll Márta)
A vénás eredetű lábszárfekély akár évekig fennálló, gyakori megbetegedés, mely elsősorban az idősebb populációt érinti és jelentősen rontja az életminőséget. A betegség kialakulásában környezeti és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Vizsgálataink során célul tűztük ki olyan eddig nem ismert genetikai tényezők azonosítását, melyek hozzájárulhatnak a lábszárfekélyes betegek esetében tapasztalt elhúzódó sebgyógyulás kialakulásához. Vizsgálataink során tanulmányozzuk a sebgyógyulásban feltehetőleg szerepet játszó gének mRNS és/vagy fehérje szintű kifejeződését, illetve ezen gének ismert polimorfizmusainak esetleges szerepét az eltérő expressziós mintázat kialakításában.
Vizsgálataink a következő génekre fókuszálódnak:
FGFR-2 (fibroblaszt növekedési faktor receptor 2 gén)
SDC-4 (syndecan 4 gén)
NRP-1 (neurophillin 1 gén)
TNF-α (tumor nekrózis faktor α)
MMP-9 (mátrix metalloproteáz 9)
MMP-2 (mátrix metalloproteáz 2)
TIMP-2 (mátrix metalloproteáz szöveti inhibitor 2)
Az acne kialakulásában szerepet játszó faktorok vizsgálata tenyésztett keratinocitákban. (Dr. Szabó Kornélia, Dr. Nagy István, Tanácsné Bajkán Andrea, Dr. Kemény Lajos)
A bőr egyik legközismertebb gyulladásos elváltozása az acne, amely ugyan egy klinikailag jól jellemzett kórkép, a kialakulásában szerepet játszó folyamatok azonban kevéssé ismertek. A tünetek létrejöttében ismert, hogy nagyon fontos szerepet játszik a keratinociták hiperproliferációja és hiperkornifikációja, a megnövekedett sebum termelődés, a bőrt kolonizáló baktériumflóra rendellenességei, valamint a kialakuló gyulladásos folyamatok.
Munkánk során célunk a fenti faktorok közül a Propionobacterium acnes szerepének részletes vizsgálata, melynek során a baktérium hatására a tenyésztett keratinocitákban bekövetkező génkifejeződés-változásokat vizsgáljuk PCR alapú módszerekkel. Emellett figyelmünk középpontjában áll még az érintett egyének genetikai hajlamosító faktorainak vizsgálata is, melynek során saját eredményeink, valamint irodalmi adatok alapján kiválasztott gének polimorfizmusainak előfordulási gyakoriságát vizsgáljuk az egészséges és tünetes csoportban.
Ezen vizsgálataink célja az acne kialakulása során végbemenő kóros folyamatok részletes és mélyreható megismerése, ami alapja lehet új terápiás eljárások és hatóanyagok kifejlesztésének.
A pikkelysömörre való hajlam kialakításában részt vevő gének azonosítása és jellemzése. (Dr. Szegedi Krisztina, Dr. Széll Márta, Dr. Antal Mária)
-PRINS-kötő fehérje/DNS azonosítása
-G1P3 gén expresszió vizsgálata humán sejttenyészetekben, szövetekben és bőrbetegségekben
A pikkelysömör multifaktoriális eredetű, gyulladásos, hiperproliferativ bőrbetegség, mely a lakosság 2-3 %-át érinti. A tünetek széles skálája ismert, de már enyhe tüneteknél is az életminőség jelentős romlása áll be. A betegség öröklődik, és bizonyítottan többféle gén felelős a tünetek kialakulásában.
A PRINS az intézetünk által újonnan leírt nem kódoló RNS gén, mely a pikkelysömörös tünetmentes bőrben magas szinten expresszálódik, feltételezzük hogy szerepet játszik a pikkelysömörre való hajlam és a sejtek stresszválaszának kialakításában.
Mikrobiális anyagok hatása szebociták immunfunkcióira. (Dr. Kis Kornélia, Tanácsné Bajkán Andrea, Dr. Kemény Lajos)
Az acne a szőrtüszők krónikus gyulladásos megbetegedése, melynek etiológiájában a megnövekedett faggyútermelés, fokozott keratinizáció, a Propionibacterium acnes elszaporodása, gyulladásos folyamatok elindulása és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Vizsgálataink során a szőrtüszők belső felületét alkotó szebociták szerepét vizsgáljuk az acne kialakulásában. Különböző P. acnes törzsek, illetve LPS hatására bekövetkező változásokat követjük gyulladásos citokinek, kemokinek és a hBD2 antimikrobiális peptid mRNS és fehérje szintjében, valamint vizsgáljuk a sejtek viabilitására és differenciálódására való hatásukat is.
A Palmitoyletanolamine hatása az UV fény által okozott gyulladásos folyamatokra és DNS-károsodásra. (Dr. Kemény Lajos, Dr. Koreck Andrea, Dr. Kis Kornélia)
Az N-palmitoil-etanolamint és szerves ozmolitokat tartalmazó krém hatását vizsgáljuk az UV-fény által kiváltott eritémára spektrofotométeres meghatározással, valamint a timin-dimer képződésre, a p53, ICAM-1 és Ki67 fehérjék szintjére immunhisztokémiával.
Gén polimorfizmusok vizsgálata acnés betegeken. (Dr. Szabó Kornélia, Dr. Széll Márta, Dr. Szegedi Krisztina, Dr. Koreck Andrea, Kohajda Mónika, Dr. Kemény Lajos)
Az acne a szőrtüszők krónikus gyulladásos megbetegedése, melynek etiológiájában a megnövekedett faggyútermelés, fokozott keratinizáció, a Propionibacterium acnes elszaporodása, gyulladásos folyamatok elindulása és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Munkánk során több, a betegség kialakulásában feltehetően szerepet játszó gén polimorfizmusainak előfordulását vizsgáljuk acnés betegeken.
A TLR2 és TLR4 gén polimorfizmusainak vizsgálata allergiás rhinitis-es betegeken. (Dr. Széll Márta, Dr. Kis Kornélia, Kohajda Mónika, Dósa-Rácz Éva, Dr. Kemény Lajos)
A Toll-szerű receptorok (TLR-ek) mikrobiális molekulaszerkezeteket felismerve részt vesznek a gyulladásos folyamatok elindításában, és irodalmi adatok alapján szerepük lehet allergiás folyamatokban is. Vizsgálataink során a TLR2 gén -16934T/A (rs4696480), valamint a TLR4 gén (NM_138554) Asp299Gly (rs4986790, A1063G) és Thr399Ile (rs4986791, C1363T) polimorfizmusainak előfordulását vizsgáljuk allergiás rhinitis-es betegek körében.
Autoimmun hólyagos bőrbetegségek patomechanizmusának vizsgálata. (Dr. Kiss Mária)
Az autoimmun hólyagos bőrbetegségeknél még ma sem ismert teljesen a hólyagképződés mechanizmusa és a betegség pontos patogenezise. Ezért kísérleti munkánkban célul tűztük ki egy olyan alkalmas modell kidolgozását, amely lehetővé teszi és a hólyagképződés mechanizmusának tanulmányozását. Korábbi vizsgálataink során sikerült a bullosus pemphigoid (BP) esetén a betegség alapját képező autoantigéneket (BP230 és BP180) immunológiailag reprezentáló, 18-20 aminosavat tartalmazó antigenikus epitópokat kiválasztani, szintetizálni, majd biotechnológiai úton fúziós peptidként előállítani. Mivel ezek nagy mennyiségben rendelkezésünkre állnak, lehetővé válik ellenük monoklonális és poliklonális antitestek előállítása, amelyek segítségével egereken kísérletes BP modell előállításán dolgozunk. Vizsgálatokat kívánunk végezni a hólyagképződés patomechanizmusának megismerése céljából.
PRINS gén expressziójának vizsgálata HaCaT sejtekben és izolált keratinocitákban. (Bari Lilla, TDK hallgató, témavezető: Dr. Széll Márta)
MC1R és CDKN2A génpolimorfizmusok vizsgálata melanomás betegekben. (Balogh Klára TDK hallgató, témavezető: Dr. Széll Márta)
PRINS gén expressziójának vizsgálata agyi endotél sejtvonalban. (Szántó Judit, biológus szakdolgozó, témavezető: Dr. Széll Márta)
Az α5 integrin gén expressziójának vizsgálata HaCaT sejtekben és pikkelysömörben. (Szabó Melinda, biológus szakdolgozó, témavezető: Dr. Széll Márta) Áramlási Citometriás Laboratórium
DermAll terápiás vakcina kifejlesztése allergiás rhinitisben. (Dr. Garaczi Edina, Dr. Jánossy Tamás, Baunoch Judit, Dr. Kemény Lajos)
Az allergiás rhinitis, az asthma bronchiale prevalenciája folyamatosan növekszik világszerte. Célunk egy új terápiás vaccina kifejlesztése (DermAll) mely az allergiás rhinitisben jellemző Th2 túlsúlyú, túlfokozott immunválaszt csökkenti, specifikus allergénekkel szemben toleranciát indukál, visszaállítva ezzel az immunrendszer egyensúlyát. A DermAll vaccina hatását kísérletes állatmodellen vizsgáljuk, majd célunk az új terápiás vaccina hatékonyságának és tolerálhatóságának vizsgálata allergiás rhinitisben szenvedő betegekben.
Regulátoros T sejtek szerepének vizsgálata allergiás rhinitisben. (Dr. Garaczi Edina, Dr. Koreck Andrea, Baunoch Judit, Kohajda Mónika, Dr. Kemény Lajos)
A regulátoros T sejtekről (Treg-1) ismert, hogy fontos szerepet játszanak különböző kóros immunválaszok szabályozásában. A specifikus immunterápiák interleukin 10 (IL-10) citokint termelő úgynevezett 1-es típusú regulátoros T sejtek (Treg-1) megjelenését indukálják, melyek ismereteink szerint az immuntolerancia kialakításában kulcsszerepet játszanak. A klinikánkon kifejlesztett fényterápiás eljárást (Rhinolight®) a rhinitis allergica kezelésében az Egészségügyi Tudományos Tanács Kutatási Etikai Bizottsága 2003-ban orvosi eljárássá minősítette. Célkitűzésünk a Treg-1 sejtek arányának és funkciójának vizsgálata rhinitis allergicában szenvedő betegek vérében rhinofototerápia hatására.
Humán pilot study rhinitis allergicában szenvedő betegeken a fototerápia + szublingvális immunterápia (Foto-SLIT) tolerálhatóságának és hatásosságának megítélésére. (Dr. Koreck Andrea, Dr. Bella Zsolt, Dr. Boros-Gyevi Márta, Dr. Garaczi Edina, Kohajda Mónika, Dr. Kemény Lajos)
Az allergiás rhinitis jellemzője az orrnyálkahártya felszínén kialakuló immuntolerancia csökkenése. A betegség kezelésében fontos szerepet játszik a tolerancia növelése szublinguális immunterápia (SLIT) segítségével. Sajnos az eddig alkalmazott módszerek nem mindig zárulnak kielégítő eredménnyel. Vizsgálatunk célja a tolerancia növelését elősegítő új immunterápiás módszert kidolgozása. Az allergiás rhinitisben szenvedő betegeknél egy klinikai pilot vizsgálatban teszteljük a kombinált fényterápia és SLIT (Foto-SLIT) toleranciát indukáló hatását.
MTA SZTE Dermatológiai Kutatócsoport
ld. mint Sejtbiológia Kutató Laboratórium és Molekuláris Biológiai Laboratórium
Multifaktoriális bőrbetegségek genomikai vizsgálata. (Prof. Dr. Dobozy Attila, Prof. Dr. Kemény Lajos, Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, Dr. Koreck Ildikó, Dr. Garaczi Edina, Dr. Szegedi Krisztina, Dr. Nagy Nikoletta, Kiss Kornélia, Dr. Belső Nóra, Polyánka Hilda, Dr. Hudákné Bánki Katalin, Kohajda Mónika, Bari Lilla, Balogh Klára, Szántó Judit, Szabó Melinda)
A multifaktoriális bőrbetegségek pathogenezisében szerepet játszanak a környezeti tényezők, valamint számos genetikai komponens. Célunk ezen bőrbetegségek (pikkelysömör, vitiligo, lábszárfekély, melanoma malignum, acne vulgaris és acne inversa, valamint a szénanátha) hátterében álló genetikai eltérések azonosítása. Az egyes kórképekben számos, a betegség kialakulásában feltehetően szerepet játszó gén eltérései (génexpressziós, Single Nucleotide Polymorphism, Variable Number of Tandem Repeats) állhatnak. Ezeket az eltéréseket PCR alapú módszerekkel azonosítjuk: PCR, majd ezt követő szekvenálás, PCR-RFLP ill. az Assay-by-Design és Assay-on-Demand Applied Biosystems kitek.
A pikkelysömör pathogenezisével kapcsolatos "differential display (DD)" vizsgálataink során azonosítottunk egy nem-kódoló RNS gént, PRINS-t, amely eredményeink szerint részt vesz a pikkelysömörre való hajlam, valamint a sejtek stressz válaszának kialakításában: Jelenleg folyó munkánkban olyan fehérje/DNS/RNS komponenseket azonosítunk, amelyek a PRINS RNS-hez kötődnek a sejtben. Egy másik munkánk során a G1P3 gén ill. fehérje jellemzésén dolgozunk, amely bizonyítottan részt vesz a sejtek apoptózisának szabályozásában, valamint megmutattuk, hogy PRINS gén csendesítése HeLa sejtekben a G1P3 gén expressziójának csökkenését eredményezi. A DD vizsgálatok során azonosított, a pikkelysömörös tünetmentes epidermiszben eltérő szinten kifejeződő transzkriptumok jellemzése során azt találtuk, hogy a sejt-sejt kapcsolatok kialakításában, valamint a citoszkeleton szabályozásában részt vevő "reggie-cluster"-t alkotó fehérjék génjei (vinculin, Rho GTPase, SPFH domain) magasabb szinten fejeződnek ki a pikkelysömörös tünetmentes epidermiszben, ezek alapján feltételezzük, hogy szerepük lehet a pikkelysömörre való hajlam kialakításában. Most induló projektünkben ennek a kérdésnek a megválaszolásán dolgozunk.
Kozmetológiai Kutató Laboratórium
Bőröregedés - bőrfiatalítás - lézerkezelés (Dr. Kinyó Ágnes, Dr. Kovács Réka, Polyánka Hilda, Prof. Dr. Kemény Lajos)
Az átlagéletkor és a gazdaság növekedésével egyre nagyobb az igény a bőr fiatalon tartását szolgáló termékekre és eljárásokra. A program célja a bőr öregedésére vonatkozó alapkutatások folytatása, köztük az ultraibolya (UV) fény bőröregedést kiváltó hatásának molekuláris mechanizmusának tanulmányozása, valamint az idősödő bőr kezelésére alkalmazott fényterápiák (lézerek) hatásmechanizmusának vizsgálata. A terápiás hatás fokozására, és a mellékhatások mérséklésére a bőr öregedését késleltető, illetve a bőrt fiatalító innovatív kozmetológiai termékek és eljárások kerülnek kidolgozásra.
XeCl excimer lézer terápia pikkelysömörös hajas fejbőrön (Dr. Kinyó Ágnes, Dr. Koreck Andrea, Dr. Gyulai Rolland, Dr. Czakó Szilvia, Ignácz Ferenc, Prof. Dr. Kemény Lajos)
Az UVB fénykezelés ismert és alkalmazott terápiája a pikkelysömörös tüneteknek testszerte. A XeCl excimer lézer 308 nm-es UVB fényt bocsát ki, mely optimális a psoriasisos tünetek kezelésére. A hajas fejbőr igen nehezen elérhető és kezelhető terület a psoriasis terápiájában, de a lézerkészülék kis méretű feje és könnyű alkalmazhatósága révén kényelmes és hatékony terápiát nyújt a hajas fejbőr tüneteinek kezelésében.
Nanokompozitok előállítása az egészségiparban (Prof. Dr. Kemény Lajos, Dr. Kovács Réka, Janovák László, Dr. Filipcsei Genovéva, Solt Hanna, Prof. Dr. Dékány Imre)
A polimer alapú funkcionális anyagok előállítása és ipari, technológiai alkalmazása az utóbbi években az anyagtudományi kutatások középpontjába került. Polimert tartalmazó, vagy polimer gélszerkezetre épülő kompozit anyagokat széles körben alkalmaznak a nanotechnológiában és a biotechnológiában különleges anyagi tulajdonságaik miatt. Lényeges tulajdonságuk ezen anyagoknak, hogy külső fizikai-kémiai-mechanikai ingerekre szerkezetváltozással reagálnak (deformáció, duzzadás, funkciós csoportok disszociációja), amely tulajdonságokat előnyösen alkalmazhatjuk a sejttenyésztés/sejttranszplantáció során is. Jelen kutatási programban olyan funkcionális polimerek előállítását végezzük, melyek felhasználhatók különféle szövetek in vitro tenyésztésére, illetve a szövetek in vitro életképességének növelésére.
